Home » Gyermeksarok » Zárba illő kulcs » Mindenkit érhet baleset

Mindenkit érhet baleset


Rudi valósággal berontott a házba:
– Ki taposta le a patisszon-ágyásomat!
Édesanyja tudta, mi történt, csitította:
– Tomi és Ernő labdázott, hallottam, mennyire sajnálták, hogy a labda éppen a patisszonok közé esett -magyarázta.
– Tönkretették a legszebb palántákat! -folytatta Rudi- mennyit dolgoztam, hiszen tudod…
– Tudom, kisfiam, és nagyon sajnálom én is, de hidd el, ők is, baleset volt, majd bocsánatot kérnek…
– Bocsánatot kérnek?! Mit érek azzal?! -Már majdnem sírt mérgében. Kirohant és jól becsapta maga után az ajtót.
Rudi szeretett a kertben dolgozni, édesanyja remélte, hogy valami tevékenység megvigasztalja. Hallottam is, hogy zúg a fűnyíró, ám nemsokára megállt a gép, a motorzúgás megszűnt. Kiment megnézni, mi történt. Rudi állt a gép mellett, és kétségbeesett ábrázattal nézte lába előtt a letört cserjeágat.
– Mi történt? -lépett oda hozzá az anyja.
– Jaj, édesanya -kiáltotta Rudi-, a japáni birsed! Amit olyan gonddal ápoltál, tudod, az az új telepítés…  véletlenül ráment a fűnyíró!
Az anyának eszébe jutott, mennyire sajnálta a korábbi cserje kiszáradását és milyen gonddal nevelte az új kis ágat, amelyen a hajtások már virágot ígértek, és most…
– Véletlenül történt -mentegetőzött Rudi-, nagyon sajnálom!
Az anya felsóhajtott:
– Igen, történnek véletlenek, Rudi! A japáni birssel is, meg a patisszonágyással is…
Rudi szájaszéle remegett:
– Úgy sejtem, igen. Megbocsátasz, édesanya?
– Természetesen -hangzott a válasz, de abban a pillanatban megszólalt a telefon.
– Szaladj, kisfiam, vedd föl a kagylót! Lehet, hogy éppen téged keresnek!
Amikor később belépett a hallba, Rudi éppen azt mondta:
– Ne szomorkodj annyira, Tomi! Azt a néhány patisszontöveit tudom még pótolni! És mindenkivel történhet baleset…
Amikor letette a kagylót, odafutott anyjához és átölelte. Később pedig azt mondta még egészen halkan:
– Tudod, eleinte azt gondoltam, ki sem tudom mondani, hogy megbocsátok, de amikor hallottam Tomi hangján, mennyire bánja a dolgot, és tudom, engem is mennyire bántott a te japáni birsed, akkor örültem, hogy kimondhatom: nem haragszom! Még nekem kellett Tomit vigasztalnom…
Az anya megsimogatta az arcát, és azt mondta:
– Érdemes megtanulni azt, amire az Úr Jézus tanította a tanítványait és bennünket is:
„Bocsássatok meg… nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer is!”
(Máté 18, 21-22).

Tudj megbocsátani!


, ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kik vagyunk?

Olyan fiatalok, felnőttek és idősebbek, akik életünk egy pontján megtapasztaltuk Isten szeretetét; azt, hogy mégis van értelme az életnek; hogy lehet újat kezdeni; hogy a hétfő reggel is lehet olyan jó, mint a péntek este. Akik nem a vallásban hiszünk, hanem Jézusban. Tovább olvasom >>