Home » Lelkesítő » Napi Gondolat » Kire bízod az életed?

Kire bízod az életed?


De így szól az Úr: Mivel e nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy, hogy irántam való félelmük betanult emberi parancsolat lett, ezért ismét ámulatba ejtem e népet: csodát csodára teszek, és elvész bölcseinek bölcsessége, és eltűnik az értelmesek értelme.
Ézs 29,13-14

Amikor eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában, és sokan, akik őt hallották, álmélkodva mondták: Honnan vette ezeket? Miféle bölcsesség adatott neki, hogy ily csodadolgok történnek a keze által? Mk 6,2

Sajnos, a legtöbb gyülekezetre ez áll: „irántam való félelmük betanult emberi parancsolat lett”. Vagyis nincs személyes élő kapcsolat Jézus Krisztussal, és a bibliai tanítás csupán szép elmélet, vagy „szerelmes ének” – Ezékiel szavaival élve. Mert hallgatják az emberek, de nem veszik komolyan. Vallásos szokásokat alakítanak ki, és azt gondolják, mindent megtettek, amit kellett. Ebbe bele tartozik az is, hogy Istent emlegetik, énekelnek róla, ájtatoskodnak, de ezek csak szavak. Ezen kívül nagyon népszerűek a jótékonykodási akciók, és az emberek ettől többnek érzik magukat, sőt rettentő büszkék a nagylelkűségükre. De nem hisznek Istenben, vagyis nem bízzák Őrá az életüket, a dolgaikat. Nem hisznek Jézus Krisztusban, mert nincs szükségük bűnbocsánatra. Mindenféle emberi bölcsességet követnek és csodálnak, és megvetik Isten bölcsességét, mint elavultat, amire nem alkalmas építeni az életüket.

Amikor Isten ezt megelégeli, akkor olyan dolgokat tesz, ami romba dönti az összes emberi okoskodást, és nem fér bele a tudomány által kikutatott törvényszerűségekbe.

Az ember a maga okoskodásában azt vallja, hogy különböző gyakorlatokkal egyre jobb emberré lehet, és aki igazán jó, az megistenül. Vagyis istenné válik. Eljuthat arra a szintre, hogy olyanná lesz, mint Isten. Erre Isten válaszul emberré lesz, és még az emberek között is utolsóvá, aki magára veszi az összes bűnt, tehát kárhozottá válik.

Az ember a maga okoskodásában azt gondolja, hogy minél erősebbnek kell lennie ahhoz, hogy legyőzze ellenségeit. Jézus pedig oda tartotta az arcát és a hátát a verőknek. Nem állt ellen az elfogóinak, hanem engedte, hogy fára szögezzék, és így győzte le a legnagyobb ellenségeinket, a bűnt, az ördögöt és a halált.

Az ember a maga okoskodásában megveti Isten Igéjét, és nem követi az útmutatásit, nem alkalmazza a maga életére. Aki viszont befogadja az Igét, és engedelmeskedik, az megtapasztalja ennek áldásait és csodáit az életében: nahát, tudok megbocsátani! Elképzelhetetlen volt a számomra, hogy rendeződjenek bizonyos dolgok, és rendeződtek! Öröm költözött a szívembe. Már nem bántanak és zavarnak azok a dolgok, amik eddig zavartak. Békességeségem van! Idejében jött a segítség. Van szerető társam. Sikerülnek a dolgaim…, és: „Mindenütt szorongatnak, de össze nem roppantanak, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe, üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letiportak, de nem elveszettek.” (2Kor 4,9)

Matisz Jánosné Széll Éva Anna


, ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kik vagyunk?

Olyan fiatalok, felnőttek és idősebbek, akik életünk egy pontján megtapasztaltuk Isten szeretetét; azt, hogy mégis van értelme az életnek; hogy lehet újat kezdeni; hogy a hétfő reggel is lehet olyan jó, mint a péntek este. Akik nem a vallásban hiszünk, hanem Jézusban. Tovább olvasom >>