Fõoldal » Gyermeksarok » Zárba illő kulcs » Karácsonyi ünneplések

Karácsonyi ünneplések


Közeledett a karácsony. Jancsi is azzal ment haza, hogy az iskolában is tanultak erről szóló dalokat, olyant, hogy pl. „Kis karácsony, nagy karácsony, kisült-e már a kalácsom?”, meg a ,Szólj csengő, csingilingiling…”
Jancsi másféle énekeket tanult otthon is és a vasárnapi iskolában is, és amikor barátjával, Márkkal az ünnepekről beszélgettek, az elmondta, hogy ők a nagyszülőkkel együtt mozielőadást néznek meg… egy nagyszerű Mikulás-filmet! Hívta Jancsit is.
– No de éppen karácsony este? – csodálkozott Jancsi. – Hiszen szenteste a család otthon van együtt, előtte pedig gyülekezetbe mennek, ahol a karácsonyi történetet olvashatja a Bibliából. Márk nem értette:
– Milyen a valóságos karácsonyi történet? Van ilyen is?
– Csak ilyen van! Hiszen azt te is tudod…
– Nem tudok semmiféle történetről – mondta Márk, és Jancsi nem tudta, türelmetlen lett-e vagy szomorú a barátja. Mert hogy azt tette hozzá: – az én szüleim nem vallásosak, és én sem…
Erre Jancsi azt válaszolta, hogy ami az első karácsonyon történt, azt nem a vallásos emberek találták ki, hiszen Krisztus születésétől – vagyis az első karácsonytól – számítjuk az éveket… Mire Márk azt mondta, hogy erről szívesen hallana többet is.
Jancsi mindent elmondott otthon édesanyjának, és ketten azt határozták, hogy meghívják Márkot, és még néhány fiút az osztályból egy kis ünnepségre, néhány nappal karácsony előtt. És akkor ők elmondják – édesanyja is közreműködik -, hogy Isten az Ő egyszülött Fiát küldte a földre, és fölolvassák a Bibliából a karácsonyi történetet.
– A bölcseket és a pásztorokat is, anya, hogy minél érdekesebb legyen, és énekeljünk igazi szép énekeket, és…
– Azt is lehet – szólt közbe édesanyja -, hogy a végén megkérdezzük, ki mit jegyzett meg belőle, és aki válaszol, azoknak adunk valami kedves apróságot! Utána pedig vendégség lesz!
Ezután Jancsi hozzáfogott, hogy meghívókat írjon barátainak. Azt ugyan nem tudta, hogy az első hallás és az ünnepi részvétel után hisznek-e majd az Úr Jézusban, azt sem, hogy mennyi mindent fognak majd kérdezni, de már előre örült annak, hogy beszélhet az Úr Jézusról.
Talált azonkívül nagyon szép képeslapokat, illetve könyvjelzőket, amelyekre legszebb betűivel írta rá, hogy:

„Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!” (János 3,16).

Krisztust ünnepeld!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kik vagyunk?

Olyan fiatalok, felnőttek és idősebbek, akik életünk egy pontján megtapasztaltuk Isten szeretetét; azt, hogy mégis van értelme az életnek; hogy lehet újat kezdeni; hogy a hétfő reggel is lehet olyan jó, mint a péntek este. Akik nem a vallásban hiszünk, hanem Jézusban. Tovább olvasom >>