Amikor Jézus nyolc napos múlt a szülei elvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák a templomban.
A templomnál volt egy igazlelkű férfi, akit Simeonnak hívtak, és Jeruzsálemben élt. A Szentlélek elmondta neki, hogy halála előtt meg fogja látni a Krisztust.
Simeon meglátta a kisded Jézust a templomban. Karjába vette Őt, és dicsérte Istent.
Simeon azt mondta, hogy a gyermek szabadulást hoz majd minden embernek.
„Most bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek.”
Lukács evangéliuma 2,29-32
József és Mária csodálkozva hallgatták, amit Simeon mondott.
Egy Anna nevű özvegy is ott volt a templomban, aki imádsággal és böjtöléssel szolgálta Istent. Ő is látta Jézust, és tudta, hogy ki is Ő valójában. Hálát adott ezért, és nagyon sok embernek beszélt Róla.
Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.
