Home » Gyermeksarok » Zárba illő kulcs » És ha a szülők…?

És ha a szülők…?


Jancsi boldogan futott a kapu felé, mert anya elengedte pajtásaival a térre, de akkor jött apa a kert felől, és mérgesen ezt mondta:
– Fiam, hányszor figyelmeztettelek, hogy ha végeztél a kerti munkáddal, a szerszámokat rakd a helyükre! Most is kint találtam azokat a hátsó udvaron, nyilván ott hevertek akkor is, amikor esett az eső, amitől megrozsdásodnak.
– De apu, én nem…
– Persze, te nem! Kifogásaid mindig vannak! Eredj a szobádba, és ne lássalak vacsoráig!
Jancsi dúlt-fúlt az igazságtalanság miatt. Nem elég, hogy nem mehet a pajtásaihoz, olyasmiért büntetik meg, amit nem követet el! Hogyan engedheti meg ezt Isten? Később a haragját szomorúság váltotta fel, amikor egyszer csak nyílt a szoba ajtaja, és apja lépett oda hozzá:
– Eszembe jutott valami, fiacskám -kezdte apja-, attól tartok, bocsánatot kell kérnem tőled! Utoljára ugyanis én dolgoztam a kertben, és én hagytam kint a szerszámokat, mert csengett a telefon. A telefonálás után meg teljesen elfeledkeztem róla. Megbocsátasz?
– Azt gondolom, igen -mormolta Jancsi boldogtalanul.
– Megértem, hogy bánt az igazságtalanság -ült le az apa-, tudod, ilyesmi velem is előfordult sráckoromban. Apám elfenekelt valamiért, amit nem én tettem. Napokon keresztül sértve éreztem magam!
– Komisz dolog lehetett -ismerte el Jancsi-, és mit csinált nagyapa, amikor megtudta, hogy igazságtalanság volt?
Apa mosolygott: -Sohasem jött rá! És most már egyáltalán nem bánom, hogy így lett. Azóta rájöttem, hogy Isten azt akarta: bocsássak meg apámnak, hiszen ő is ember, aki tévedhet, nekem pedig tisztelnem kell őt! A parancsolat, hogy: „Tiszteld apádat és anyádat…” (2 Mózes 20,12) nem mondja, hogy csak a jó szülőket kell tisztelni!
– Igaz, apu, én sem várhatom el tőled, hogy tökéletes légy, és te már annyi mindent bocsátottál meg nekem, hogy én is megtehetem! Különben, hogy most te is beismerted tévedésedet, az nekem igen sokat jelent! Emlékezni fogok erre talán egész életemben, és majd elmondom az én gyermekeimnek, hogy… szóval, hogy az apjuk sem tökéletes: -Egy kis gondolkodás után hozzátette: -Ezért a tanulságért azt sem bánom, hogy nem mehettem ki a térre…
Apa megsimogatta Jancsi haját, és egy Igét idézett:
„Ha kitartóan cselekszitek a jót és tűritek a szenvedést, az kedves az Isten szemében” (1 Péter 2,20).

Szeresd szüleidet!


, ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kik vagyunk?

Olyan fiatalok, felnőttek és idősebbek, akik életünk egy pontján megtapasztaltuk Isten szeretetét; azt, hogy mégis van értelme az életnek; hogy lehet újat kezdeni; hogy a hétfő reggel is lehet olyan jó, mint a péntek este. Akik nem a vallásban hiszünk, hanem Jézusban. Tovább olvasom >>