A folyó völgyében, dúsan termő fák sarjadtak a föld színén. Szemnek kívánatos, fogyasztásra ízletes gyümölcsök voltak karnyújtásnyi távolságra mindenütt. Itt élt az emberpár –– Ádám és Éva –– Isten kertjében.
A kert közepén állt az élet fája. Mellette egy másik: a jó és gonosz tudásának fája.
Ádám és Éva feladatot kapott Istentől:
–– A tiétek minden fa, amely a kertben van. Műveljétek és őrizzétek. Mindenféle gyümölcsből egyetek kedvetek szerint, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne szakítsatok, ne egyetek! Ne is érintsétek, mert aki eszik róla meghal!
Napok múltak el. Vagy hónapok, évek is?
A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Isten alkotott. Ezt mondta az asszonynak:
–– Igaz lenne, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?
Éva válaszolt:
–– Minden fáról ehetünk. Csak a jó és gonosz tudásának fájáról nem, mert Isten azt mondta, hogy aki arról a fáról eszik, meghal.
–– Dehogy hal meg! –– sziszegte a kígyó. – De Isten tudja, hogyha esztek róla, megnyílik a szemetek, olyanok lesztek, mint Ő, tudni fogjátok azt, hogy mi a jó és mi a gonosz!
A kígyó ezzel tovasiklott. Éva nézte a fát. Valami vonzotta, valami csábította a szemét. Olyan jó dolog lehet a tudás!
Szakított a gyümölcsből. Ádámnak is adott belőle. Megették. A fa csakugyan a jó és gonosz tudásának fája volt, mert azonnal tudták, megértették, hogy amit most tettek: gonosz volt.
Megzörrent a bokor, mintha a szél mozgatná: rémülten elrejtőztek. Az Úr hangja szólt:
–– Ádám, hol vagy?
–– Meghallottam a hangodat, megijedtem és elrejtőztem.
–– Csak nem arról a fáról ettél?
–– Az asszony, Éva adta!
Isten Évától kérdezte:
–– Mit tettél?
–– A kígyó becsapott!
Eddig nem tudták, mi a jó és mi a rossz, mi a tiszta és mi a bűnös. Most már tudták. De még azt sem tudták, hogy a bűnre büntetés következik. Isten először a kígyóhoz szólt:
– Átkozottá lettél minden állat között. Legyen örök ellenségeskedés közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között. Az ő utódja lesz, aki egykor a fejedre tapos!
Az asszonyhoz így szólt:
–– Fájdalommal szülöd gyermekedet, mégis vágyakozol férjed után, ő pedig uralkodik rajtad!
És végül Ádámhoz szólt Isten:
–– Átkozottá lett miattad a föld! Arcod verítékével eszed kenyeredet, míg visszatérsz a porba, ahonnan vétettél!
És kiűzte Isten mindkettőjüket az Éden kertjéből.
Így jelent meg a bűn és következménye a tökéletesnek teremtett világban.
