A magvető


Kiment a magvető vetni és…

Vetés közben néhány mag az útfélre esett. Madarak jöttek oda, és fölkapkodták azokat.

Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld. Azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben. Amikor azonban a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.

Megint mások tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.

A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit, tehát sokkal többet, mint amennyi mag a termőföldbe esett.

A tanítványok szerették volna tudni, mit jelent ez a példázat. Az Úr Jézus megmagyarázta nekik.

A magvető az igét veti. Most Jézus a Magvető, de később majd azok lesznek, akik megtérnek hozzá, gyermekei lesznek, és vetik hirdetve az Ő igéjét.

A mag Isten igéje.

A szántóföld az emberek szíve, melyre az ige hull. Ez a szántóföld nagyon különböző lehet: kemény út, sziklás helyek, fölnövő tövisek és végül szerencsére jó föld is. Külsőleg nem sok különbség látszik azokon, akik az igét hallgatják, de az aratás majd megmutatja azt végül.

Az útfélre esett mag: az út, az ösvény, mely a szántóföld mellett vagy azon át visz, kemény. A mag rajta marad. Nem tud meggyökerezni. Föl tudják kapkodni a madarak.
 Az ige hallgatóira vonatkoztatva ez azt jelenti: ha az emberek a mennyek országának igéjét – Isten igéjét, az evangéliumot, a Biblia szavait hallják, és szívükkel nem értik, jön a gonosz (a Sátán), és elragadja azt, ami a szívükbe van vetve. Természetesen ők is felelősek a hitetlenségükért, de a Sátán az, aki kiragadja az igét. Ne becsüljük le a hatalmát!

A sziklás talajra hullott mag: vékony termőföld takarja a sziklatalajt. A mag ugyan ki tud csírázni, de a gyönge palánták nem tudnak gyökeret verni.
Ez azt jelenti: vannak emberek, akik hallják az igét, és azonnal örömmel fogadják. De hitüknek nincs mélysége, ezért nem „gyökerezik meg”. Hitük csak ideig való. Ha üldözés vagy nyomorúság támad az ige miatt, azonnal eltántorodnak, az ige magja elszárad. Nem küzdenek többé azért, hogy bemenjenek Isten országába. Talán továbbra is az igazi hívőkre hasonlítanak, de szívükben hitetlenség lakik. (Gondolj a homokra épített házra!)

A tövisek közé hullott mag: a tövisek még nem bújtak elő, amikor a magvető vet. Tehát még nem láthatók. A szántóföldnek ez a része is jónak tűnik. De ez csak látszat.
Az ige hallgatói közé tartoznak, ami azt jelenti: hallgatják némelyek az igét, de hagyják, hogy az élet gondjai, a gazdagság csábítása és más kívánatos dolgok – a tövisek, amelyek a magnál nagyobbra nőnek, az ige magját megfojtsák. Számukra tehát az ige meghal. Kihajt, de aztán elsorvad. Így nem termi a hit gyümölcsét. A földi dolgok jobban vonzzák őket, mint a mennyeiek.

Végül a jó földbe hullott mag: a jó föld befogadja a magot. Az kicsírázik, felnő és termést hoz.
Ez azokat az igehallgatókat jelenti, akik, amikor az ige a szívükig jut, készek azt hittel befogadni. Ott az a hit gyümölcseit termi. A Szentlélek vezetésével fejlődik. A hit mértéke az igazi hívőknél különböző lehet, azért van a százannyi, hatvanannyi és harmincannyi termés. Tehát nemcsak az a fontos, hogy az ige gyümölcsöt termett-e, hanem az is, hogy mennyi a hit gyümölcse.

Mégis vannak, akik kevesebb gyümölcsöt teremnek (hatvanannyit, harmincannyit). De ők nem kevesebbek Isten számára, szintén az Övéi közé tartoznak.

Nem mindenki fog tehát bemenni az Isten országába, aki hallgatja az igét. De mindig lesznek őszinte hívők, amíg az igét hirdetik, akiknek élete megtermi a hit gyümölcseit.


, , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kik vagyunk?

Olyan fiatalok, felnőttek és idősebbek, akik életünk egy pontján megtapasztaltuk Isten szeretetét; azt, hogy mégis van értelme az életnek; hogy lehet újat kezdeni; hogy a hétfő reggel is lehet olyan jó, mint a péntek este. Akik nem a vallásban hiszünk, hanem Jézusban. Tovább olvasom >>